Az előadás után általános sopánka következett, miközben az alábbi témák jöttek elő:
Jól csináltuk a programot.
Ahol külföldön beszámoltunk róla, ott "mindenütt ájultan
estek össze". Hát még ha megismerhették volna a részleteket, amelyekben
az ördög lakik! Mégis leállították, és ma "csak
a diagnosztikában érdekelt szakma vitézkedik benne".
Hát ez az. A szolgáltatók (és a mögöttük álló önkormányzatok) csak
terheket kaptak a nyakukba. Ráadásul nem hisznek a diagnosztikának, gyakran csak feltupírozott
formát, nagy színes csicsákat találnak a dokumentációkban, tartalom nélkül. Indokolatlanul
nagynak érzik a védőterületeket. Ha nem így lenne,
akkor most kézzel-lábbal tiltakoznának ők is. Ehelyett fellebbeznek, mikor kötelezik őket a
védőterületeken teendő intézkedésekre.. "A vízbázisok 10 %-ánál tapasztaltunk
olyan szennyezéseket, ahol intézkedni kell."
Emlékszem, hogyan rimánkodtak be a sérülékenyek közé
jónéhányat, amelyekről messziről ordított, hogy nem azok. Mi lesz, ha a program újraindul,
hisz közben a vállalkozók más területek felé fordulnak,
nem lesznek megfelelő, friss referenciáik, nem tudnak majd pályázni?
Mi volt kezdetben? Senkinek nem volt referenciája, mégis gombamód
szaporodni kezdtek a szakértők, pillanatok alatt a semmiből bújtak elő - és pályáztak
és nyertek - új hidrogeológus cégek...Nem volt szó róla, de azért eszembe jut: azoknál a vízbázisoknál, ahol a védőidomok már meg voltak határozva, miért kellett újra százmilliókat elkölteni?
A vízbázisvédelmi program pénzügyi (szociális? megélhetési?) kérdésként született, és pénzügyi kérdésként halt meg.
Nem volt szó az előadáson a program hidrogeológiai kérdéseiről sem. Ezek csak alulnézetből látszanának, és jobb nem feszegetni őket.
Egyetlen szempontot mégis megemlítenék: Megismertük valahol is
"az utánpótlódásban résztvevő egész felszín alatti víztér áramlási viszonyait"? Megtudtuk
bárhol is, hogy a "terület egyes részeiről a kitermelt víz hány %-a származik"? Egyáltalán,
hogy honnan jön a víz, mi az utánpótlódás forrása? Csapadékbeszivárgás? Oldalirányú áramlás? Készült valahol
felszín alatti vízmérleg?Az előző bekezdés idézőjeles szakaszai Liebe Pál: A vízbázisvédelmi program módszertani előkészítése című cikkéből származnak. (Vízügyi Közlemények 2000. évi 1. füzet)
2008-ban a program újra indul. Most nem "a diagnosztikában érdekelt" szakmai vállalkozók, hanem a szolgáltatók vagy a vízműtulajdonosok pályázhatnak, a távlati vízbázisokra pedig a KÖVIZIG-ek. Most még sokkal több lesz a sallang, mint eddig. (A Pályázati útmutató 39 oldalából kétszer fél oldal foglalkozik a vízbázisvédelemmel.)
Például a "nemek közti esélyegyenlőség biztosítását szolgáló szempontokat érvényesíteni kell mind az előkészítés, mind a majdani végrehajtás során" (Pályázati útmutató, C11) Hát . . . nem tudom. Egy nőnemű vízbázis szerintem sokkal érzékenyebb, sokkal sérülékenyebb, máshogy kell azt elintézni.
Kicsit komolyabbra fordítva a szót:
"Statisztikai mutatókkal meg kell határozni a terület lakosságának demográfiai helyzetét és a prognosztizálható folyamatokat, tendenciákat (az érintett földrajzi terület teljes lakossága, népsűrűség, népességváltozás, a részletes projektjavaslat által érintett háztartások száma, korösszetétel, mortalitás, munkanélküliségi ráta" (Útmutató a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez. A. Üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata. 3.2.1.)
Minek? Hogy több pénzt lehessen elherdálni? Nem inkább a vízbázison kitermelhető vízmennyiséget kellene meghatározni? Ez nem a demográfiai folyamatok függvénye, viszont ettől függne a védőterület nagysága.
Van még sok érdekesség. Pl::
Pályázati útmutató, C9. pont:
"A projekt megvalósításának napja az a nap, amelyen ... a projekt megvalósulásához szükséges határozat kiadása megtörtént." Miféle határozat?
A Megvalósíthatósági tanulmány útmutatója - állítólag - erről szól:
7.1.2. "a projekt zárására a jogerős védőterületi határozatok kiadása után kerülhet sor."
Ajajj! Tudok jónéhány olyan vízbázisról, ahol a "projekt" 4-5 éve befejeződött, de a védőterületi határozat máig se született meg. Talán a Felügyelőségek nem kívánnak szembesülni a fentebb említett fellebbezésekkel? Aztán lesz, ahol nem is lesz határozat soha, mert kiderült, hogy a vízbázis nem sérülékeny, és nincs szükség védőterületre. A jövőben pedig egyre több lesz az ilyenekből, mert az igazi sérülékenyek már "meg vannak diagnosztizálva". Ezt sokan meg fogják szívni a majdani nyertesek közül.
Néha próbálok érdeklődni itt-ott, de nagy a titkolózás. Mindenesetre 2009. jan. 2-án az NFÜ honlapján egyetlen nyertes üzemelő vízbázis található: Ricse, ők a hét kútjukra 104 milliót kaptak. (2009. jún. 11-én már nyolcan vannak a nyertesek, 975 millióval.)
A nagy titokzatosság nyilván nem véletlen. Például: nem túl nagy szakmai dicsőség százmilliókat megítélni olyan vízbázisokra, amelyek feláramlási területen vannak, vagy amelyek vízében nemhogy antropogén szennyeződés, de egyetlen kóbor trícium-molekula sincs. Vagy ha több kút közül egyben mégis van valami semmiség, akkor a diagnosztikának nevezett izé első teendője miért nem a kútvizsgálat? Hiszen többnyire csak a tönkrement (vagy sohanemvolt) palástcementezés mellett lejutó trutyiról van szó, és nem a réteg elszennyeződéséről. (Miközben elő van írva, hogy a diagnosztikai vizsgálatokat csak abban az esetben kell végrehajtani, "ha előzetes vizsgálatok a vízbázis tényleges sérülékenységét kimutatják." Pályázati útmutató, A1)
Jó, jó, túúúdom, túúúdom! Nem a vízbázisvédelem a lényeg, hanem az, hogy megélhetést teremtsenek fúrósnak, geofizikusnak, hidrogeológusnak, vízmű-üzemeltetőnek, pályázat-írónak, projektmenedzsernek, könyvvizsgálónak, PR-szakembernek, önkormányzatnak, stb, stb. De azért lehetne ezt elegánsabban is csinálni!